Budapest mind országos, mind európai léptékben jelentős vasúti csomópont. Érintett az ország legjelentősebb mértékű elővárosi forgalmában, a hazai távolsági vasúti személyforgalom nagy részében, ezen felül áthalad rajta mindhárom, hazánkat érintő transzeurópai közlekedési törzshálózati folyosó (TEN-T folyosók) és úgyszintén mindhárom Magyarországot érintő vasúti árufuvarozási folyosó (RFC). A budapesti vasúti csomópont jelenleg az áteresztőképessége határán mozog, és a legnagyobb problémát a dunai keresztezés kapacitáshiánya jelenti.
A megoldáshoz vezető út első lépéseként kezdődött meg a Budapest Vasúti Stratégia kidolgozása, amely a jelenlegi helyzet értékelése alapján javaslatot tesz olyan intézkedésekre, amelyek oldják az említett kapacitáskorlátot, növelik a vasúti szolgáltatás színvonalát és hatékonyságát, pozitív hatásai pedig a távolsági és a nemzetközi forgalomban is érezhetőek lesznek. A stratégia készítése során több lépésben széleskörű társadalmi egyeztetés történt, amelynek eredményei beépültek a stratégiába.
Az elkészült stratégia meghatározza a beavatkozások célját és intézkedéseket fogalmaz meg, amelyek alapján a későbbiekben azonosíthatók lesznek a jövőbeni fejlesztési projektek és intézményi változtatási igények. A stratégia hatása az elővárosi térséget is érinti és számos intézkedést tartalmaz az elővárosi vasútvonalakra is, ezért az elnevezése Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiára (BAVS) változott.
A Stratégia első része bemutatta Budapest hálózati szerepét és a kulcsproblémákat. A vasúti forgalom és a hálózati szerkezet főbb jellemvonásai mellett ismertette a Duna-keresztezés kapacitáshiányának és a csomópont átjárhatóságának problémáját, bemutatta a stratégia-alkotás főbb lépéseit, valamint a projekt célját és a társadalmasítás folyamatát. A széles szakmai és társadalmi közvélemény bevonása mellett született a SWOT elemzés, melyek verifikálásával állt elő a Stratégia célrendszere.
A célrendszerhez kötődő vízió értékelések alapján összességében megállapítható volt, hogy a hosszútávon, optimális szabályozási környezetben és megfelelő szolgáltatás mellett megjelenő személy és teherforgalmat a Déli pályaudvar térségét a Nyugati pályaudvarral összekötő vasút alagút kiépítése szolgálja legjobban. Az alagút igen jelentős átrendeződést hozna a város kötöttpályás kínálati szerkezetébe, és már a mai keresletet is ez a megoldás elégítené ki optimálisan egy megnövelt szolgáltatási szinten.
A Stratégia az intézkedéseket a tudatos építkezés jegyében, az üzemeltetési koncepcióból levezetve határozta meg az elkövetkezendő 30 évre előre tekintve.

A FŐMTERV a Stratégia Konzorcium tagjaként volt a vizsgálati rendszer kialakítása és módszertani megalapozásában való közreműködésen túl az utas- és teher(áru)forgalom elemzésért, a kereslet előrejelzésért. Kínálati oldalon a vasúti infrastruktúra és forgalmi-üzemi terület teljes egészében a cég feladata volt. A lehetséges beavatkozások meghatározásában való együttműködésen túl az intézkedések költségbecslése, forgalmi modellezés és értékelése is a cég feladata volt.