A projekt célja a Duna Alagút környezetvédelmi engedélyének megszerzése, amit a Hatóság az alagút környezetvédelmi hatástanulmánya alapján elvégzett környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményeként adott meg. A FŐMTERV Zrt. a hatástanulmány műszaki alapját képező Duna Alagút részletes megvalósíthatósági tanulmányát készítette el, és koordinálta a további szakmai feladatok elvégzését. A környezetvédelmi hatástanulmányt a Mott MacDdonald Magyarország Kft. (hatástanulmány) , a Vibrokomp Kft (élővilágvédelem és tájépítészet) és a VIKÖTI Mérnöki Iroda Kft. (rezgés- és zajvédelmi feladatok) készítette el.

A megalapozó tanulmányhoz a FŐMTERV a szükséges forgalomtechnikai, geotechnikai, mélyépítési, közműtervezési, vasúttervezési, villamos gépészeti és organizációs feladatokat biztosította.

A hatástanulmány elemezte az építés során érintett épített- és természetes környezeti kockázatokat, a munkálatok és az építési forgalom városi forgalomra gyakorolt zavaró hatását, azok előírt mértékűre csökkentését, a keletkező építési hulladék elhelyezési lehetőségeit, valamint az építés utáni üzemeltetési kockázatokat, zavaró hatásokat, és azok előírt mértékűre csökkentését. Összességében elmondható, hogy a beruházás hasznai mellett lényeges negatív környezeti hatás nem mutatható ki, a zaj- és rezgés hatások kiküszöbölhetők, továbbá jelentős szén-dioxid megtakarítás érhető el.

A Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Hulladékgazdálkodási Főosztálya a Duna Alagút környezetvédelmi engedélyét 2023. október 30-án adta ki.

Az alagút lehetővé teszi, hogy vonattal könnyen elérhető legyen több forgalmas belvárosi csomópont is. A vasút városi közlekedésbe kapcsolásával a budapesti, az elővárosi, az országos és a nemzetközi viszonylatokban utazók gyorsabban és kényelmesebben, kevesebb átszállással érhetik el az úti céljukat Budapesten, miközben a város levegője is tisztábbá válik, mert több utas választja majd a közforgalmú közlekedést az autó helyett. Az alagút gyökeres változást hoz Budapest és agglomerációjának közlekedésébe, szerepe a metróhálózat jelentőségéhez hasonlítható. A jelenlegi napi 250 ezer fős utasforgalom több mint a duplájára, 560 ezer főre nő, tehermentesíti a túlterhelt közösségi közlekedési hálózatot, és jelentősen csökkenti az autóforgalmat.