muszaki_adatok_cim
Műszaki adatok
Szakágak
Megbízó
Beruházás értéke
Tervezés értéke
Teljesítés éve
Kivitelezés éve
"Vállalkozási szerződés keretében hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése Budapest-Balaton kerékpárútvonal esetén tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány, környezeti vizsgálatok, Cselekvési Terv készítése a KÖZOP-5.5.0-09-11-2012-0004 azonosítószámú projekt keretében"
Hazánk két legnagyobb idegenforgalmi célpontja Budapest és a Balaton. Mindkét helyszínen folyamatosan növekszik a kerékpárral közlekedők száma, a Balaton körül főként turisztikai, míg a Fővárosban leginkább hivatásforgalmi (munkába, iskolába járás) célból tekernek. Elsősorban idegenforgalmi szempontból tűnik kézenfekvőnek a két terület kerékpáros kapcsolatának megteremtése, azonban ha a térség gerinchálózatát sikerül megteremteni, mely felfűzi a hivatásforgalmi célpontokat is, a turisták mellett a helyben élők is rendszeresen használni fogják. Egyszerűbben fogalmazva arra törekedtünk, hogy a térség „kerékpáros főútja” jöjjön létre, kiküszöbölve a felesleges kerülőket, elérhetővé téve a legtöbb munkahelyet, iskolát, boltot és egyéb lehetséges célpontot.
Budapestről a Balaton felé autóval, vagy vonattal a legrövidebb útvonalat választjuk, a megtett út szépségéjért ritkán teszünk kerülőt. Amennyiben a két végpont összekötésén túl egy önálló kerékpáros turisztikai attrakciót is meg szeretnénk teremteni, a nyomvonal kiválasztás már nem ennyire egyszerű, arany középutat kell keresni az útvonal vonzereje, hossza és a leküzdendő szintkülönbség között.
A teljes szakaszt két részre osztottuk, majd három – három változatot készítettünk, Budapestet és Székesfehérvárt, Székesfehérvárt és a Balatont összekötve. A nyomvonalak között ott van a legrövidebb, a 7-es számú főúttal párhuzamos útvonal, de elmentünk egészen Alcsútdobozig is. Érintettük a Velencei tó mindkét oldalát, hol a Balaton északi, hol a déli partján lyukadtunk ki.
A Döntéselőkészítő Tanulmány során bemutatott alternatívák közül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elrendelő levele jelölte ki a győztes nyomvonalat, melyet Megvalósíthatósági Tanulmány és Cselekvési Terv készítésével dolgoztunk fel, bemutatva a javasolt létesítmény típusokat, becsült építési költségeket, terület felhasználást. Megbízónkkal és egyéb szakmai szervezetekkel közösen kidolgozott módszertani útmutatóban foglaltaknak megfelelően kimutattuk a várható társadalmi hasznokat, melyek a beavatkozási költségek többszörösét tették ki.
A nyomvonalak tervezésénél alapelv volt, hogy külterületi szakaszokon a nagy sebességgel haladó gépjármű forgalomtól elválasztott kerékpárút, vagy Osztrák mintára burkolt mezőgazdasági út létesüljön. Azonban a szűkösebb belterületekre érve a gyalogosok számára fenntartott járdák helyett a közúton kerékpársávok, vagy kerékpáros nyomok kialakításával, irányhelyes (menet irány szerint az út jobb oldalán) infrastruktúrát terveztünk, a felesleges gyalogos – kerékpáros konfliktusok, a tisztázatlan elsőbbségi viszonyok, balesetveszélyes csomópontok sorozatának kiküszöbölésére. Számos közlekedésbiztonsági kutatásra hivatkozva tettük mindezt, melyek bizonyítják, hogy a járdákon kialakított kerékpárutak gyakran hamis biztonságérzetbe ringatják a kerékpárosokat, s csomóponthoz érve bokrok, fák és oszlopok takarásából a rájuk nem számító kanyarodó autókkal találkoznak.
Ezzel szemben egy megfelelően kialakított kerékpársávon haladva a gépjármű vezetők figyelmét nem kerülhetik el a kerékpárosok, akik a közút jobb oldalán, irányhelyesen közlekednek, a gépjárművek egyértelmű elsőbbségi viszonyait birtokolva. Felmerült a nyomvonal alacsony forgalmú mellékutcákba történő terelése is néhány településen, de amellett, hogy a felesleges kerülők miatt vélhetően csak a kerékpárosok egy része használná, a jobb kezes utcák miatt szintén veszélyesebb lehet, mint a főúton közlekedni. Megfigyelhető volt a nyomvonal mentén, hogy ma is a főutakat használják leginkább a helyi kerékpárosok, hiszen a legtöbb célpont ott található, így azt hiszem, nem is járhattunk volna el másképp.